Valóság teremtők

Mi egy lélekcsoport vagyunk, akik annak érdekében szövetkeztünk, hogy az Emberiség számára ihletet adjunk és az embereket a saját lényegük felismerésére inspiráljuk. Mi pont olyan lelkek vagyunk, mint amilyenek ti vagytok, esetleg ugyan azok is.

Tevékenységi körünk
Mi most egy olyan létsíkon vagyunk ahol a valóság keletkezésének a keretrendszerei kerülnek megalkotásra. Ez első hallásra bizonyára érthetetlenül hangzik számotokra, de had magyarázzuk meg. Mi azt csináljuk, amit az építőiparban tesznek a házépítő munkások. Ők az alapvető építőanyagokból felépítenek egy házat, és amikor az elkészült elvonulnak és egy másik ház építésébe kezdenek. Az építők által felhúzott ház lehetőséget ad valakik számára, hogy beköltözzenek, új életet kezdjenek és megélhessék az álmaikat. Az épület az átadás pillanatában lényegében csak egy üres lakódoboz. A ház léte akkor nyer értelmet, amikor otthonná válik. Amikor az emberek beköltöznek és élettel töltik meg a helységeket, kiszínesítik, bútorozzák és belakják a teret. Mi ebben a példában az építők vagyunk ti pedig a lakók.

Mi olyan koncepcióterveket alkotunk, amik irányt mutatnak, és megvalósítható lehetőségeket adnak. Ezek olyan választási lehetőségek, amik mentén új valóságok születhetnek. Megoldásaink eszmékként, tudományos felfedezésekként, társadalmi és gazdasági modellekként realizálódnak. Alkotásaink, ötletként vagy inspiráció formájában jelennek meg az emberek tudatában. Ha az általunk létrehozott modell megtetszik valakinek, akkor az illető életerőt önt bele és elkezdi megvalósítani. Ennek eredményeképpen a modelljeink és a köré szerveződő életenergiák valamilyen alkotás vagy cselekedet formájában kelnek életre. Ekkor munkánk élővé válik, és lényege értelmet nyer.

Az alkotóműhelyünk
Ahonnét származunk annak nincs pontos földi megfelelője, ezért csak körülírni lehet a jellegét. Lényegét tekintve a laboratóriumokhoz és a kutatóműhelyekhez hasonlítható leginkább. Itt egyszerre vannak jelen végtelen terek, monumentális építmények és finom kis szerkezetek is. Megtapasztalható a végtelen kiterjedés és az abszolút sűrűség érzése. Érzékelhetőek végtelen spektrumú színek és hangok, csodás hangversenyek és tündöklő szivárványok. Megfoghatóak az energiák, láthatóak végtelen sebességek és kiterjedések. Mindenhol színes csillogás van jelen. Olyan, mint egy neonfényekkel gyönyörűen kivilágított éjszakai város. Itt megélhető a végtelenség érzése és teremtés öröme.

Itt a Teremtő álmai, energia szálakra szétválasztott lényekként lebegnek. Ezek a potenciálok olyanok, mint a pillangók, ha megszemélyesítenénk őket, azt mondanák, kérlek, valósíts meg engem, és én leszek majd a legszebb, legjobb és legnagyszerűbb teremtményed. Öntudatlan lehetőségek, nincs semmilyen tudatuk, nem rendelkeznek semmiféle tapasztalattal vagy képességgel, nincs szépségük sem, viszont végtelenül tiszták és ártatlanok, nem jók vagy rosszak. Olyan érzések, mint egy újszülött kisbaba. Ösztönös vágyat keltenek, hogy felkapd és magadhoz szoríthasd őket. Vágyat keltenek, hogy érzékeld tiszta lényüket és törődj velük, gondozd, ápold, óvd és neveld őket. Inspirálnak, hogy általuk kiteljesedj, add oda önmagadat nekik, hogy aztán gyönyörködhess nagyszerűségükben és fürödhessél szeretetükben. Egyszerű átlátszó energiaszálak, egyetlen erőforrásuk a Teremtő szeretet energiájának a kifejeződése, vonzerejük, a lehetőségek megcsillantása. Öntudatlanul lebegve azt várják, hogy valaki felkapja őket és kifejezze és megvalósítsa lényegüket. Innentől beleolvadnak a megvalósítójuk lényébe, akik ez által, egyre nagyobbakká és többé válnak, de ezzel egyben egy terhet és felelősséget is magukra vesznek.

Számunkra ez az a világmindenség egyik legcsodálatosabb helye, viszont ezeknek a csillogó csodáknak a vonzereje könnyen elhomályosítja a tisztánlátást és elaltathatja a lelket. Itt olyan érzésünk van, mintha valamiféle mágnes vonzalom kötne minket erre a síkra. Szabad akaratunkból bármikor elmehetünk innét, azonban annyira lenyűgöz minket a hely gyönyöre, hogy legszívesebben örökké itt maradnánk, mert ez a hely a csodák birodalma.

Nálunk nincsen idő. Előfordul, hogy a ti fogalmaitok szerint megfogalmazva, évmilliókig ámulunk valamilyen csodán, miközben semmit sem teszünk. Ennek az a veszélye, hogy ha nem figyelünk eléggé magunkra, akkor az élet elmegy mellettünk. Minél tovább maradunk itt, annál „egysíkúbak” leszünk. Más valóságsíkokhoz képest pedig, viccesen fogalmazva, sík-hülyékké válunk. Ez a mi spirituális betegségünk. Azért, hogy az egészséges egyensúlyi állapotunkat fenntartsuk, másik világokban is megszületünk.

Had emlékeztessünk benneteket a korábban leírtakra, miszerint mi éppen olyan lelkek vagyunk, mint ti. Az előbb bemutatott létsíkra, mint munkahelyre, vagy inkább, mint alkotóműhelyre tekintünk. Az „állandó lakhelyünk”, egy másik, a mostanival szomszédos létsík.

Ha síkot váltunk, akkor többnyire olyan világokba születünk, ahol a saját találmányainkkal felhasználóként találkozunk. Ezáltal lényegében a „saját bőrünkön” tesztelhetjük az elképzeléseink helyességét. Saját magunkon kísérletezünk. A tesztelés menetére általában nincsen előre megirt forgatókönyvünk, gyakran menet közben találjuk ki, vagy inkább találjuk fel magunkat. Ha az ötletünket jónak ítéljük, akkor mások számára is elérhetővé tesszük.

Interdimenzionális lélekként több életet élünk egyszerre, és estenként helyet cserélünk egymással. A sorozatos helycserék miatt, lényegében önmagunkkal beszélgetünk a találmányaink fejlesztése közben. Ezt mi rendkívül viccesnek találjuk.