Űrutazás > Űrutazás-Kék Lények

Űrutazás-Kék Lények

Mi, hozzátok hasonlóan, egy bolygón élünk. A bolygónknak két napja van, az egyik acélkék árnyalatú a másik sárga fénnyel világít. A megjelenésünk a tiétekhez hasonló, mi is humanoid típusúak vagyunk és nekünk is van lelkünk. Életmódunk valamelyest hasonlít a földi létezéshez, annyira mindenképpen, hogy el tudjatok képzelni bennünket.

Bár emberszerűen nézünk ki, fizikai testünk kevésbé szilárd, mint egy emberi lényé. Ha ránk néznétek, akkor olyannak látnátok minket, mit egy ember alakú szivárványt, ugyanis nincsenek határozott körvonalaink. Úgy nézünk ki, mint egy többrétegű színes aurarétegbe burkolózott ember. Messziről leginkább egy színes felhőnek látszódunk, bár a domináns színünk a kék. Ha hozzáérsz egy emberhez, akkor határozottan érzed a testétnek a körvonalait. Ha hozzánk érnél, az olyan érzés lenne, mint egy lufi tapintása, ami lenyomva fokozatosan felkeményedik.
A fizikai testünk sűrűsége töredéke az emberi testének, emiatt könnyűek vagyunk. A testünknek van egy központinak nevezhető sűrűbb magja, ami emberi alakú. A bőrünk képlékeny és zselészerű, olyan, mint egy szupergumi, ami rendkívül puha, de mégsem nem szakad el. A zselészerű bőrünket körülveszi egy többrétegű energiamező, ami kezdetben szövetszerű, majd kifelé haladva egyre finomabb struktúrájúvá és áttetszőbbé változik. A társadalmunk létének a célja, egyfajta kutatás-fejlesztés, az abszolút valóság feltérképezése, más világok lényinek támogatása és új valóságrendszerek létrehozása.

Mi alapvetően technikai és technológiai fajnak tekintjük magunkat, mégsem használunk olyan műszaki berendezéseket, amire számítanátok. Az általunk használt megoldások alapvetően eltérnek az általatok használtaktól. Mi alapvetően az energiák koncentrálása, mozgatása, transzformálása révén dolgozunk. Ennek a fajta technológiának a működtetéséhez a testünkben biológiai szerveink vannak. Azt feltétlenül szeretnénk kihangsúlyozni, hogy az említett szervek és képességek, az emberi lényekben is megvannak, igaz kevésbé kihasznált formában. Az általunk használt technológiák és a használatukkal elért eredményeink messze felülmúlják az Emberiség pillanatnyi lehetőségeit.

Megértjük és átérezzük a technika és a technológia iránti rajongásotokat. Nekünk is az alkotás a szenvedélyünk és ez által fejezzük ki a lényegünket. Mi nem zárkózunk el a kérdéseitek megválaszolásától, sőt megtisztelőnek érezzük, ha a kérdéseitekkel hozzánk fordultok, viszont csak olyan információkat adunk át számotokra, amikről úgy gondoljuk, hogy támogatnak benneteket.

Mi nem a földi létsík sűrű fizikai anyagában élünk, hanem egy olyan valóságrendszerben ahol az anyag hígabb úgymond, és a fizikai törvényszerűségek némiképpen eltérőek a világotokban megszokottaktól.
Mi ebből adódóan az alkotói tevékenységünk során nem az általatok ismert fizikai anyaggal dolgozunk, hanem olyan energiacsomagokból felépülő keretrendszereket építünk, amik léte túlmutat az általatok ismert valóságon. Ti ezeket az energiából felépülő teremtményeinket láthatatlan energiamezőként érzékelhetitek, mi viszont, ugyanolyan szilárdnak és megfoghatónak érzékeljük, mint ti a sajátotokat.

Ezek az energetikai teremtmények a valóságrendszeretekbe lépve már másképpen nyilvánulnak meg, mint ahogyan mi alkotóként látjuk. Alkotásaink minden esetben multidimenzionálisak, ez azt jelenti, hogy hatásuk nem csupán egy adott létsíkon érvényesül, hanem minden irányban kiterjeszkedik valamilyen mértékben. Többnyire a teremtményeink a világotokban fizikai formát nem öltött potenciálokként, ötletekként, eszmékként vagy módszerekként jelennek meg. Inspirációt adnak találmányokhoz, energiagyógyászati technikákhoz, információkkal szolgálnak a valóságotok és önmagatok teljesebb megismeréséhez. Olyan energiamintázatokat hozunk létre, amelyek keretét adják társadalmi rendszereknek, biológiai struktúráknak, spirituális mozgalmaknak, valamint műszaki fejlesztéseknek és tudományos kutatásoknak.

Mint említettük, mi, a technológia használata által találtuk meg az önkifejezésünket, viszont az általunk használt megoldások alapvetően eltérnek attól, amit ti megszoktatok. Bár önmagunkat technológiai civilizációnak tartjuk, mégsem használunk gépeket, vagy más egyéb műszaki eszközöket. Ez bizonyára meglepő számotokra. Ti gépeket építetek, mi viszont, gépek helyett, életre keltett energiamezőket használunk. Ezek nem rajtunk kívül álló és tőlünk függetlenül működő műszaki berendezések, hanem önmagunk kiterjesztései úgymond, a saját energiaterünk végtelenbenyúló meghosszabbításai.

Ti, ha szeretnétek eljutni valahova, akkor beleültök egy autóba, vagy egy repülőgépbe, ha pedig szeretnétek elhagyni a bolygótokat, akkor egy űrhajóba. Ezt a járművet ugyan ti alkottátok meg, mégis egy tőletek függetlenül működő műszaki berendezés, bár az irányítása a kezetekben van. Ti, ezekkel az eszközökkel a fizikai testeteket „A” pontból „B” pontba szállítjátok, vagyis ételemszerűen, elhagyjátok a kiindulási helyeteket.
A saját megoldásaink ettől alapvetően eltérnek, mert az utazásainknál, a fizikai testünk a kiindulási helyén marad, függetlenül attól, hogy az úti cél a közelünkben, vagy egy másik bolygón van.

Ha a célunk a csupán a másik személlyel való kommunikáció, akkor az adott személyre fókuszálva intuitívan üzeneteket küldünk és fogadunk. Ebben az esetben az üzeneteinket fogadó személy tisztában van azzal, hogy velünk beszél. Ezt olyannak éli meg, mintha telefonon vagy videokonferencián keresztül kommunikálnánk. Mi mindenkivel így kommunikálunk, nektek is így küldünk üzeneteket. Ez nálunk a FaceBook és az Instagram megfelelője.

Ha szeretnénk körülnézni valahol, anélkül, hogy ott megjelennénk, akkor lehívjuk a hely információját anélkül, hogy odamennénk. Ez ti talán távolbalátásnak vagy távolérzékelésnek neveznétek. Ez az egyik leggyakrabban használt érzékelési forma, amivel a környezetünket érzékeljük.

Ha szeretnénk eljutni valahová úgy, hogy ténylegesen ott legyünk, de a lényünknek csupán egy darabkája jusson át, akkor kivetítjük a tudatosságunkat az adott helyre. Ez ahhoz hasonlatos, amit ti asztrális projekció néven ismertek, de mégsem az. Ilyenkor, egy szinte láthatatlan, de érzékelhető „szellemként” jelenünk meg az adott helyen. Ekkor a környezetet és a körülöttünk lévő élőlényeket képesek vagyunk teljes valójában érzékelni és megélni, és természetesen kommunikálni is tudunk velük. Ebben az esetben, az akaratuk által kisugárzott energia tudatos sűrítése által, egy „félig anyagi” testben jelenünk meg. A mi esetünkben ez a leggyakoribb utazási módszer. Ez számukra egyszerűen megvalósítható mivel, a saját létsíkunk kevésbé sűrű, mint a tiétek.

Az érdekes rész talán ezek után következik. Képesek vagyunk úgy megjelenni egy adott helyen, egy személy vagy közösség előtt, hogy a megfigyelő számára teljesen valóságosnak tűnünk. Ez esetenként furcsa helyzetet teremt. Ekkor a velünk kommunikáló személy vagy csoport a jelenlétünket teljesen valósnak éli meg, miközben egy külső szemlélő semmit sem lát belőlünk. Ha egy ilyen esetről a földön egy kamerafelvételt készítenének, akkor mi nem látszódnánk, viszont a beszélgetőpartnerünk igen. Ez azt a hatást keltené, hogy a velünk kommunikáló személy önmagával beszélget, egy látszólag érthetetlen okból. Ebben az állapotban, a távolban is képesek vagyunk tárgyakat megmozdítani a szándékunk erejével.
Erre a fajta kommunikációra önállóan, a saját adottságunkból adódóan vagyunk képesek.

A következő lehetőség az esetünkben már a „haladó” szintnek minősül, vagyis egyénileg nem, vagy csak részben valósítható meg. Ez már igazán természetfelettinek tűnhet számotokra. Ebben az esetben teljes anyagi materializációt használunk. Ezt úgy kell érteni, hogy megjelenésünkkor a helyszínen megalkotunk, egy, az adott hely formájának megfelelő fizikai testet. Ez a fizikai test természetesen mindenki számára látható és persze egy kamrafelvételen is tökéletesen látszódik. Sőt képesek vagyunk a saját bolygónktól távol eső helyen is olyan fizikai testet materializálni, a mi akár egy röntgenfelvételen is teljes értékűnek tűnik, ez olyan, mintha saját avatárunk lenne.

Ez a módszer azonban a technológiai határainkat feszegeti. A fizikai test létrehozásához egy gyakorlott csoport összehangolt és folyamatos munkájára van szükség. Ilyenkor minden csoporttag más feladatot kap. Ez olyan, mintha, egy figurás bábjátékot alakítanánk, a résztvevőknek folyamatos összhangban és szinkronban kell együttműködniük. A folyamatnak van egy vezetője, aki az alapvető irányt meghatározza, és az ütemet diktálja. A módszernek vannak bizonyos kockázatai, mind ránk nézve mind a szemlélők számára. Egy rosszul sikerült materializáció esetén pszichés zavart kelthetünk a szemlélőben, illetve bizonyos részeink, nem kívánatos módon, a helyszínen ragadhatnak.
További hátrányok közé tartozik, hogy a teljes értékűnek tűnő fizikai test teremtése körülményes, komoly előkészítést és hatalmas erőfeszítéseket igényel a részünkről. Ez azért van, mert a materializáció nem azonnali, hanem időhöz kötött, emiatt „el kell bújtatni” a testet materializáció idejére. Máskülönben a félkész test félelmet kelthetne a beavatatlan szemlélőben. A lebomláshoz szintén idő kell, ez esetben is el kell tüntetni a testet valahová, máskülönben a szétbomló, energiává visszaalakuló test horrorisztikus látványt nyújthatna, esetleg megijeszthetne valakit, függetlenül attól, hogy nincs benne semmilyen ártó szándék. A test szétoszlását ne biológiai bomlásként képzeljétek. Bizonyos részei halványulni kezdenek, vagy részben átlátszóvá válnak, ahogyan az anyag „elpárologva” visszaalakul az eredeti állapotába. A Test ilyenkor egyre nehezebben mozog, részei kezdenek szétesni, ez olyannak tűnhet, mintha egy Hollywoodi horror paródia lenne.

Ennek a mesterséges lénynek nincs önálló lelke, nincs benne olyan erő, ami évtizedekig egyben tartaná a testét, ha mi kivonulunk belőle, akkor magától szétmállik, mint egy homokvár a zivatarban. Az említett hátrányok miatt, ezt a technikát csak rendkívüli esetekben alkalmazzuk a bolygótokon. Az emberi társadalomban való ilyen formájú megjelenésünk nem példátlan, de viszonylag ritka. Nekünk ez a csúcstechnikánk, bár talán ez sem kevés.

Végül, de nem utolsó sorban, képesek vagyunk emberként is megszületni, hiszen mi ugyanolyan lelkek vagyunk, mint Ti. 😀
Emberként megszületve teljesen le vagyunk álcázva előtettek, hiszen ilyenkor pontosan úgy nézünk ki, mint ti. Bár a fajunknak megvan az egyedi karaktere, lélekként mégis a testvéreinknek tekintünk benneteket.
Mi is szívesen látunk benneteket a saját bolygónkon. Lélektestből leszületve sokan jártatok már nálunk tanulni, és néhányan teljes egészében közülünk származtok. A testvéri kapcsolat megélésével célunk, hogy a legjobb tudásunk szerint támogassunk benneteket a felemelkedésben. A ti jólétetek, a saját jólétünk záloga is egyben, hiszen mindannyian egyek vagyunk Istenben.

Mint láthatjátok, az utazásainkhoz semmilyen műszaki berendezést nem használunk, tisztán az energiák manipulációja révén érünk el eredményt. A fajunkra jellemző technológiát, a történelmünk során fejlesztettük ki, jó néhány generáció alatt. A szerzett technikai tudásunkat más fajokkal is megosztottuk és természetesen mi is sokat tanultunk másoktól. Szerintünk a legmagasabb szintű technológia, egyben, a lehető legegyszerűbb is.

A technológiánk fejlesztését és használatát egyfajta Isteni csodaként éljük meg önmagunkban. Ismereteink szerint, az univerzum működése néhány rendkívül egyszerű alaptörvényre vezethető vissza. Ugyanazok az egyszerű alapminták ismétlődnek újra és újra, de eközben, az ismétlődő minták sokasága, már egy új valamit hoz létre. Az újonnan létrejött minták egymásba ágyazódnak és eredőik alapként szolgálnak a még újabb és specifikusabb minták számára.

A saját nézőpontunkból, a valóságteremtő törvények és szabályrendszerek élőlényeknek látszódnak. Amikor együtt dolgozunk, akkor a lelkünk időlegesen egybeolvad a törvények lényegével és együtt mozdulunk a kívánt cél irányába. Ezeket az alapmintákat vagy törvényeket gyakran csak körülírni lehet, vagy úgy bemutatni őket, mintha emberi lények lennének, mivel nincsenek rá közvetlenül érthető földi fogalmak. Néhány példa ezekre:

Önazonosság
Mindenben az Istennek, mint Teremtő lényének az alaptermészete tapasztalható. A Mindenség Teremője önmagából megnyilvánul valamivé, ami lappangó formában eleve önmaga volt, önmagában, mindig is. A Teremtő ezen a módon kívánja megtapasztalni és megélni önmagát, a saját örömére.

Szeretet
Mivel a Mindenség Teremője minden teremtményében önmagát éli meg, a saját magából születő teremtményeket a saját szeretete által tartja egységben önmagával. A szeretet az univerzum összetartó ereje, ami biztosítja, hogy a teremtmények egységben maradjanak önmagukkal és a Minden Létezővel, mint Isteni lénnyel. A szeretet által a teremtmények felismerhetik és megélhetik Istent, önmagukban és másokban is. Így a szeretet minden teremtmény számára egy közös kapcsolódási pont. A Teremtésben, mindenki a másik része is az egyben, emiatt mindenki a másikért is van valamilyen módon. Az egymásba ágyazódás által, valakinek a jóléte a másik boldogságának a függvénye is egyben. A szeretet által, az egymástól teljesen eltérő karakterű teremtmények is képesek egymáshoz kapcsolódni, az Isteni forráson, mint bázisponton keresztül.

Önhasonlóság
Isten minden teremtményében felfedezhetőek bizonyos Teremtői alapminták, úgy ahogyan az önmagámból kibomló fraktál ugyanarra az egyszerű ismétlődő alapmintára épül. A Mindenség Teremtőjének alapmintázatai öröklődnek a teremtményeiben, és azok teremtményeiben is, a végtelenségig. Az alapminta bármelyik ponton megfigyelhető, még az összetett rendszerekben is, akkor is, ha látszólag rejtve van. Például a fraktál, ami újra és újra kibomlik önmagából, a fa, ami önmagából növeszt újabb és újabb ágakat, a vállalatvezetés, ami fa struktúrát vesz fel, mindez az alapminták sorozatos ismétlődével megvalósítva. Bonyolult és összetett rendszerekben is felfedezhető az eredendő Isteni alapminta.

Aszimmetria esetén felbomlik a homogén tér, ezáltal az „eleve meglévő Isteni alapanyag” önmagából, egy új valamivé alakul. Ez a valóságteremtés motorja. A viharos szél hatására a sima óceánból egy hullám emelkedik ki, míg mellette a vízfelület besüllyed. A hullám megnyilvánul anélkül, hogy plusz anyagmennyiség került volna bevonásra. Valami új keletkezik, ami előtte még nem volt. Minőségi változás, ami látszólag a semmiből születik.

Egyensúly Anyag és energia megmaradás.
Az Isten, mint Minden Létező, önmagával tökéletes egyensúlyban van a szeretete által. A Teremtő, mint bázispont, látszólag nincsen semmiből. Az által válik megtapasztalhatóvá önmaga számára, hogy aszimmetriát teremt önmagán belül, ezáltal a „semmi” látszólag néhol összetömörül, míg néhol látszólag kitágul. A „semmi” ebben az esetben, a még meg nem nyilvánult potenciálként értendő. Az alapmódszer végtelen számú használatával, bonyolult létformák keletkeznek. Ettől fületlenül a szumma anyag és energiamennyiség nem változik, vagyis a „semmi” továbbra is semmi marad. Ezért ha egy teremtményt teljesen képesek lennénk önmagába összeroppantani, akkor az eltűnne a „semmibe”. Minden teremtmény ennek az egyensúlyi állapotának a visszaszerzésére törekszik. Miközben erre törekszik, a folyamat során akarva akaratlanul létrehoz valamit, ami korábban még nem volt. Ezáltal, a teremtmények megtapasztalhatóvá teszik Istent önmaga számára anélkül, hogy önmagán kívül plusz anyagot vagy energiát kellene bevonnia önmagába. A Minden Létező önmagából bármit képes megnyilvánítani, és ehhez csupán a „semmire” van szüksége.

Interferencia
Több valóságteremtő törvény egymásra hatásaként egy újabb valóságteremtő törvény születik. Az új törvény örökli a szüleinek alapmintázatát az önazonosság és az önhasonlóság okán. Az újonnan születő törvény szükségszerűen megszüli a saját ellenpólusát is, hiszen a tökéletes egyensúly csak így biztosítható.

Általánosságban a világmindenséget mozgató törvények úgy működnek, hogy az egyéni és a kollektív energiákat, egy, a saját mintájuknak megfelelő mederbe terelik, amik kiváltják a rájuk jellemző hatást. Úgy működnek, ahogyan a folyómeder irányt ad a víznek. Ezeket a mintákat és szabályrendszereket, a valóságteremtésünk során, öntudatlanul vagy akaratlagosan meghívjuk, vagyis a lélekenergiánkat ezekben áramoltatjuk.

Élő Törvények
Ha nem technikai értelemben vizsgálódunk, akkor ezek a törvények a saját létsíkúkon már teljesen másképpen látszódnak. Ha a fizikai testedre gondolsz, akkor ezt mondhatnád. Különállóak vagyunk. Nekem és neked van egy jól körülhatárolható részem. Én innen kezdődöm, az után viszont már te vagy. Én eddig tartok, onnantól kezdve pedig már te kezdődsz. Ezzel szemben a törvény nem egy önálló entitás és nem is egy lélek alapú lény. Neki nincs Én tudata, nincs önálló akarata, de van intelligenciája. Egy ilyen lény az ember számára kicsit furcsa lehet. Ő azt mondja magáról, hogy akármerre is nézek, mindenben önmagamat látom, ezért nem tudom, hogy meddig tarok, vagy vannak e határaim. Olyan módon nyilvánul meg, mint a tenger hulláma, amiről tudod, hogy az összefüggő víztömegből emelkedik ki, mégis rá tudsz mutatni, hogy tessék, ott van.

Mi, ezeket az Élő valóságteremtő Törvényeket használjuk alkotásaink és avatárjaink létrehozásához.
A folyamat leegyszerűsítve úgy történik, hogy elképzeljük a kívánt célt, miközben szólunk „valakiknek” hogy teremtsék meg nekünk azt a valóságban is. Ezek a „valakik” az Élő Valóságteremtő Törvények.
Fizikai értelemben, a teremtéskor, az adott hely alapanyagát „sűrítjük” be ara a szintre, ami már megnyilvánult anyagként látszódik az adott helyen.
A még meg nem nyilvánult anyag, egy potenciál, ami olyannak látszódik, mint a levegő, vagyis semmilyennek, ami mégis ott van. Ha a levegőt besűrítjük, az a tartályba préselve már folyadékká sűrűsödik, fagyaszott állapotában pedig szilárd halmazállapotú, vagyis már valami, ami érzékelhetően anyagi természetű, és mindezt a láthatatlan gázból, mint „semmiből” hozhatjuk létre.

Az akaratuk által, a tudatunk kisugárzásával megmozdított energia, az adott törvényre jellemző mederben áramolva, az Isteni alapanyagban létrehozza azokat az ideiglenes kapcsolódási pontokat, amik létrehozzák az atomok szerveződéséhez szükséges folyamatokat.
Az alkotásnál, egy fizikai testet nem kell úgymond pixelekként összeraknunk. A folyamat olyan, mintha egy elképzelt alakzat a semmiből magához vonzaná a még porszerű fizikai anyagot. Olyan, mintha szabályozott elektromágnesesek segítségével hoznánk létre egy alakzatot vasreszelékből.

Ha például egy fémgolyót szeretnénk teremteni a bolygótokon, akkor valóságosként elképzeljük a tárgyat, ahogyan a kívánt helyen megjelenik. Ezzel párhuzamosan valóságteremtő törvények láncolatát hívjuk meg, akik több lépésben, fokozatosan kialakítják a kívánt alakzatot. Ezek a valóságteremtő törvények, a rájuk jellemző módon elkezdik alakítani az Isteni alapanyagot, egy hozzájuk kapcsolódó egyszerű alaptörvény végtelen számú használatával. Így a tárgy egyre valóságosabbá válik azáltal, hogy az Isteni alapanyag fraktálszerűen kibomlik önmagából. Az általunk használt valóságteremtő törvények nem fogják elemi pontokként „kiszámolni” a materializálni kívánt tárgy anyagát. Úgy működnek, mint a gravitáció, ha ásol a földbe egy csatornát, akkor az eső abban fog folyni, és ennyi a történet.

Talán, számotokra meglepőnek tűnik ez a szemfényvesztő varázslat, de elárulunk nektek egy titkot. Ti ugyanígy teremtitek a saját valóságotokat. A különbség csupán annyi, hogy ti spontán módon, ösztönösen, mi pedig mérnöki értelemben megtervezetten tesszük ugyanezt.

A technikánk a saját Isteni adottságainktól működik. Nincsen szükségünk semmilyen segédeszközre vagy műszaki berendezésre.
És nektek sincs. 😀

Kíváncsiak vagytok, hogyan tudnátok közvetlenül kapcsolatba lépni velünk?

Nézzétek meg itt: Kommunikációs Csoport

Vissza az Űrutazás menübe